h
k
sz
cs
p
sz
v
|
c. könyvébőlMéltóvá leszel a dicsõségre"Kegyelmet és dicsõséget ad az Isten" (Zsolt 84,12) Éppen a kegyelemre van most szükségünk; ez el is érhetõ mindenki számára. Mit kaphatnánk meg könnyebben, mint a kegyelmet, ami ajándék! Ma megtartó, megerõsítõ, megszentelõ és megelégítõ kegyelmet nyerünk. Mostanáig Urunk mindennap megadta kegyelmét, a jövõben is számíthatunk irgalmára, és ez nekünk elég. Ha idáig csak kevés kegyelmet nyertünk, annak oka nyilván bennünk van, mert az Úr ezt készségesen és bõven adja. Kérjünk tõle annyi kegyelmet, amennyit csak akarunk, nem kell félnünk Isten nem utasít el. Sõt, bõségesen és szemrehányás nélkül adja azt. Aranyat esetleg nem ad az Úr, de kegyelmet igen. Talán nem juttat nyereséghez, de adja kegyelmét. Szinte bizonyos, hogy megpróbáltatást is küld ránk, de kapunk elegendõ kegyelmet is, hogy azt elhordozhassuk. Lehet, hogy munkára és szenvedésre hív, de elhívásával együtt érkezik a szükséges kegyelem is. Milyen nagyszerû az "és" ebben az igeversben - "... és dicsõséget". Most még nincs szükségünk a dicsõségre, és nem is vagyunk méltók rá, de megkapjuk, amikor eljön az ideje. Miután megettük a kegyelem kenyerét, megihatjuk a dicsõség borát. Át kell mennünk a szentélyen - ami a kegyelem -, hogy elérkezzünk a Szentek Szentjébe - ami a dicsõség. Ez a két szó "és dicsõséget" elegendõ kell legyen ahhoz, hogy örömünkben máris dicséretet énekeljünk. Még egy kis idõ - és azután az örök dicsõségben lesz részünk!
A magyarországi jogok tulajdonosa és a kiadásért felel az
Evangéliumi Kiadó és Iratmisszió
1066 Budapest, Ó utca 16. Tel.: 06-1-311-5860 / Fax.: 06-1-275-0197 E-mail: rendeles@evangeliumikiado.hu |