MOZDUL A FÖLD

Szabó Géza

Mozdul a föld ... Tavaszodik ...
Fû, fa, virág, minden éled.
Jeruzsálem népe mozog...
Hajnalban már mind felébred.
Ünnep van ... Tódul a nép,
Zöld ágakat szór az útra ...
Gyermeksereg megy elõre,
Zeng: Hozsannát futva, futva ...

Jön a király ... a nagy király,
Zsidóország Messiása ...
Iparkodik minden lélek
A nagy királyt hogy meglássa.
Teljesül hát valahára
Az árva nép hõ imája,
Ki a Dávid sarjadékát
Ezredévek óta várja.

Jön a király szamárháton
Alázattal, fájdalommal...
Tele van a szíve, s lelke
A nép iránt szánalommal ...
Sõt még sírt is a városon,
Mely elpusztul nemsokára.
Õtet pedig felfeszítik
Nagypénteken keresztfára.

Hát úgy is lõn. Tudjuk ezt is!
Hát ilyen a nép nagy része ...
Megfeszít az ?igazságért?,
Ha megmondod a szemébe.
Óh, de azért halj meg te is
Miként az Úr, nyugton, s békén
Megfizet majd a jó Isten
Neked is a világ végén.

Mozdul a föld ... Tavaszodik ...
Fû, fa, virág minden éled.
Áldott Jézus! Jöjj csak, jöjj csak,
Várva várunk mi is téged.

A weboldalt készítette, és üzemelteti: Deli-Szabó Sándor
Látogatók száma: 20 796 197