A FA

Szerzõ: Guti Tünde

A fa



Láttam egy fát. Öt vaskos ágban folytatódott a rövid törzs. Olyan volt,

mint egy nagy, kérges, nyitott tenyér. Egyik ágát hajlatban levágták. Kettõ

összecsavarodva tartotta egymást, szinte párhuzamosan a föld felett. Másik

kettõ pedig ? a legkevésbé vastag ? merészen növekedett felfelé.

Annyira különös volt a látvány, hogy megálltam és úgy néztem sokáig.

Érdekes volt és elgondolkodtató! Nem ilyenek vagyunk-e mi is? Egy a gyökér,

Jézus Krisztus! Közös a törzs, az Eklézsia.

Egyik ága sérült, talán betegség, vagy vihar sújtotta. Kettõ fáradtan támogatja,

öleli, karolja fel egymást, alig bír kellõ magasságban a föld felett maradni. De

tartja magát és hozzá nõtt társát, mert szélben és fergetegben edzõdött, erõs ág!

A középsõ kettõ felfelé tör akadálytalanul. Igaz, ezeknek az átmérõje a többi-

hez képest kisebb, éppen ezért a teherbírásuk is csekélyebb. De így öten együtt,

egy gyökérbõl kihajtva és általa megtartatva olyanok, mint Istenünknek az Õ

gyülekezetén keresztül megnyilvánuló, kitárt, ajándékozásra, gyógyításra és

megtartásra kész tenyere.

Láttam egy fát. S ez a fa megtanított valamit.



2009. Guti Tünde

A weboldalt készítette, és üzemelteti: Deli-Szabó Sándor
Látogatók száma: 17 616 333