RÉVBE ÉRVE

Szerzõ: Kispál Csilla



Révbe érkeztem

Lelkem annyi nagy vihara után
Végre révbe érkeztem.
Hányt-vetett a reménytelenség,
Míg megnyugodtam kezeden.
Szürke, vak egek helyett
Élõ színek égnek
Felfrissülõ fényében
Szemeim tükrének.
Forró lázam hûsítik
Szivárvány angyalszárnyak.
Lépteid hallatán elmenekültek
A lopakodó árnyak.
Cápák, vízi szörnyek voltak
Utamon a társak,
Míg véget nem vetettél
E nyomorult hánykódásnak.
A világ fertõ óceánjának
Mérgezett posvány vízén
Lámpás nélküli fantom,
Kísértethajó voltam én.
Lelkem segélykiáltását
Egy sóhajbuborékba tettem.
Sorsára hagytam akkor
S szélnek eresztettem.
Kétségbeesett palackpostám
Felkapták az angyalok.
Elvitték Hozzád, s a Révkalauz
Rögtön parancsot kapott.
Eljött értem, elveszettért,
Hogy elvezessen végre
Az Igazság városához,
A Szeretet kikötõjébe.
A Király küldte Õt.
Megváltoztatta nevemet.
Bûnös helyett ezentúl
Szeretett fiú leszek.