GYÛLJETEK EGYBE, A VÕLEGÉNY JÖN

Gyûljetek egybe,
a Võlegény jön,
Itt áll felékesítve,
a Menyasszony elõtte.
Hónál fehérebb köpenye,
Izzó tûz a szeme.
 
Kinyújtott karja lesz oltalmad,
Sosem érzett meleggel betakar téged.
Szeretetével megölel,
Örökre magához emel.
 
Messze száll,
minden fájdalom, s kiáltás,
Messze száll,
eltûnik a halál, s a gyász,
Messze száll,
tõlünk fényévekre már.
 
Írj fel engem a szívedre,
Karodra pecsételj engem,
Le ne törölje semmi sem.
Mert erõs tûz a szeretet,
Örökre szívembe égetett.
 
Lángjai az Úr lángjai,
Az Úrnak lángjai.
Még a vizek sem oltják el,
Soha nem borítják el.
 
Messze száll,
minden fájdalom, s kiáltás,
Messze száll,
eltûnik a halál, s a gyász,
Messze száll,
tõlünk fényévekre már.