Drága lélek talán
gyakran tapasztalod,
késésedet soha
helyre nem hozhatod.
Beteghez indultál,
sajnos, már elkéstél,
beteg helyett, halott
ágyához érkeztél.
Lázasan készültél,
külföldi nagy útra,
de nem bíztad utad
teljesen az Úrra!
Időbeosztásod, 
megint cserbenhagyott,
elkéstél: nem várt meg,
kiszemelt vonatod.
Bánj hát meggondolva,
bölcsen az időddel,
üdv nyitott kapuját,
még időben érd el.
Mert ha csak egy perccel
később érsz el oda,
bezárják az ajtót,
s nem nyitják meg soha!
Akik belül lesznek,
jutnak szent örömre,
te meg kívül maradsz
mindvégig, örökre!
Még nyitva az ajtó:
lehet, már csak érted?
Az üdv – kapujában,
Megváltód vár téged!

            Pecznyík Pál
            Celldömölk
            2005.