A temető, Isten 
veteményes kertje,
emberpalántákat
helyezett el, benne.

És ha majd felvirrad,
feltámadás napja,
minden palántának
feltárul sírhantja!

Feltámadás napján,
mind életre kelnek,
szíve örömére 
Atyánknak, Istennek.

De mint minden kertben, 
gyom, ott is van bőven,
hitetlen emberek,
porladnak a mélyben.

Ítélet nagy napján, 
ők is feltámadnak, 
ám ők lakóhelyet,
tűz – tavában kapnak.

            Pecznyík Pál
            Celldömölk
            2008. IX. 24.