Erdők, havasok,
hegytetők, barlangok,
kősziklák, pázsitok,
Nagy Istent hódoló,
lüktető természet.
Megállok s tisztelgek
e nagy művek előtt
s áldom a Teremtőt.
Uram, ki ezt kigondoltad,
alkottad, formáltad,
szereteted által
az életre hívtad
a gondolkodó embert
s adtad neki Édent,
mily bölcs vagy ó, Isten.
De jaj, a balga ember,
ki téged nem tisztel,
nem ismer, nem imád,
Isten helyett imádja önmagát.
És gőgös bűnében
mindig elfelejti,
hogy Te vagy egyetlen
Teremtője néki.
Te vagy az út, 
igazság és élet.
Csak Tőled származhat
a méltó ítélet.
Belőled ered
az élet forrása,
csak Te vagy az,
aki a gondolatot is látja.
Te emeled fel
a bűnöst a földről,
és tisztára mosod 
a sok, sötét bűntől.
Benned a természet
a Teremtőjét áldja,
Neked nyílik a mező
minden virágszála.
Téged dícsér
a sok éneklő madár,
s a havas sziklacsúcs
Neked hódol némán.
Minden, ami van
Terólad énekel,
add Uram,
hogy én se némuljak el.
Dícsérjelek Téged,
magasztaljam műved,
s legyek mindörökre
engedelmes híved.