Fáradt harcosok várakoznak, 
tétlenül kuporogva pislogó őrtüzeknél.
Csak gyógyult sebek idézik a győztes tegnapot.
Az éjszaka még túl sötét, 
álmos szemek bámulnak a sötét semmibe, 
alszanak még a gyilkos mozdulatok.
 
Most van itt az idő, 
hogy simogatást tanítsanak pufók kis gyermekkezek.
Most van itt az idő,
hogy békét ébresszenek a hajnali napsugarak.
Most van itt az idő,
hogy szeretet lopja ki a kardot makacs férfikezekből.
 
Most van itt az idő…