Van olyan szomjúság,
nem víz után,
amit Isten elégíthet meg csupán.

Van oly magány, mit nem gyógyít ember,
csak Isten, az önzetlen szeretettel,
mely mindig ad.

Őhozzá úgy is mehetek,
mint apjához egy szomorú,
csalódott gyerek.

Elfáradt szívre ott
vár terített asztal.
Új erőre kap, kit Isten megvigasztal.