HADD ZENGJEN ÉNEKSZÓ

Szerzõ: XIV. századi kétnyelvû latin-német ének

1. Hadd zengjen énekszó, Fel, égig ujjongó, Jászolágyon szunnyad Az édes Megváltó, Ott fénylik õ, az új nap, Kit várva vártunk rég. Kezdet õ és vég, Kezdet õ és vég. 2. Mint gyenge gyermek õ E bûnös földre jõ. Várva várlak téged, Te mennybõl érkezõ. Hozz vigaszt, békességet! Kis Jézus, itt e szív! Térj be - egyre hív, Térj be - egyre hív. 3. Ó, lelkem, áldva áldd Megváltód irgalmát! Vádolt bûnöd átka, A poklok mélye várt, De Jézus, ím, kitárta A mennynek ajtaját, S üdvösséget ád, Üdvösséget ád. 4. Új ének merre cseng? Az égi fényben fent. Kél a halleluja, És ujjong minden szent, És szól a hárfa húrja, Az angyalének zeng. Bár ott lennénk már, Bár ott lennénk már!