FÉNY-KÉPEK

Szerzõ: Fény-képek

Tegnap éjjel felnéztem az égre, Ragyogtak már mind a csillagok. Mint ezernyi apró lyuk az égen, S rajtuk keresztül a Te fényed ragyog. Tegnap éjjel felnéztem az égre, És felettem hullócsillag szállt. Talán ekkor kaptál lencsevégre, És a képem azóta asztalodon áll. Ref: Nézz a szemembe, s lásd meg barátom, Belõlem is az Õ fénye árad. Nélküle lelkem korhadt fatörzs, Halott levél, kút mely kiszáradt. Nézz a szemembe, s lásd meg barátom, Belõlem Isten fénye ragyog. Mosolyogva tekintek az égre, Hiszen én Isten fény-képe vagyok! (3x) Tegnap éjjel felnéztem az égre, Felhõk mögül kibújt már a Hold. Azt hallottam, hogy nincs saját fénye, Amit tükröz, a Nap fénye volt. Jöjj most velem, s nézzünk fel az égre! Érezd ahogy Fénye rád ragyog! Istenünknek, hidd el nekem végre, Fontosabb vagy, mint a csillagok! Ref. Nézz a szemembe Ref2: Nézz a tükörbe, s lásd meg barátom, Belõled is az Õ fénye árad! Nélküle lelked korhadt fatörzs, Halott levél, kút mely kiszáradt. Nézz a tükörbe, s lásd meg barátom: Belõled Isten fénye ragyog! Mosolyogva tekints fel az égre, Hiszen mind Isten fény-képe vagyunk! (3x)