HADD ZENGJEN ÉNEKSZÓ

Szerzõ: XIV. századi kétnyelvû latin-német ének

1.  Hadd zengjen énekszó,  Fel, égig ujjongó,  Jászolágyon szunnyad  Az édes Megváltó,  Ott fénylik õ, az új nap,  Kit várva vártunk rég.  Kezdet õ és vég,  Kezdet õ és vég. 2.  Mint gyenge gyermek õ  E bûnös földre jõ.  Várva várlak téged,  Te mennybõl érkezõ.  Hozz vigaszt, békességet!  Kis Jézus, itt e szív!  Térj be - egyre hív,  Térj be - egyre hív. 3.  Ó, lelkem, áldva áldd  Megváltód irgalmát!  Vádolt bûnöd átka,  A poklok mélye várt,  De Jézus, ím, kitárta  A mennynek ajtaját,  S üdvösséget ád,  Üdvösséget ád. 4.  Új ének merre cseng?  Az égi fényben fent.  Kél a halleluja,  És ujjong minden szent,  És szól a hárfa húrja,  Az angyalének zeng.  Bár ott lennénk már,  Bár ott lennénk már!